Sokan kérdezik tőlem, hogy miért választottam éppen a Sarplaninac fajtát. Mit tudhatja azt az ember 13 éves korában, hogy mi a neki való kutya? Mindenesetre első látásra megtetszett ez a pásztorkutya, és azóta még jobban megszerettem a fajtát. Bár azt gondolom, hogy ha az első Sarplaninacom nem lett volna olyan kiváló kutya, akkor lehetséges, hogy ma nem lennék ennyire szerelmese a fajtának. Nagyon sok múlik azon, hogy mik egy kutyafajtával a személyes élmények, tapasztalatok, a legelső pedig még inkább számít. Az első kutyám Bagi Haragos Athos, akkori neves vérvonalból vásárolt kutyák leszármazottja, nagyon jó karakterű, kemény kutya volt. Bár ez így nem fejezi ki a lényeget. Nekem nagyon tetszett, hogy volt önálló személyisége, akarata, és egyedül is tudott dönteni, mégpedig szinte mindig jól. A vezető szerepért jól megküzdöttünk, mert első kutya lévén még nem voltam jártas abban, hogy kell kezelni a felmerülő vitás helyzeteket. Végül tisztáztuk, hogy enyém a falkavezér szerep. De amiért nagyon szerettem, hogy elsőrangú testőr volt, mindig figyelte honnan leselkedhet rám valamilyen veszély. És mivel sokat sétáltunk, barangoltunk a falu környékén, ezért volt is részünk sok érdekes találkozásban. Legtöbbször bicikli mellett jött velem, és messzire elkalandoztunk. Ha találkoztunk idegen kutyával vagy emberrel, tökéletesen meg tudtam benne bízni. Soha nem volt kötekedő, inkább bölcsen kezelte más kutyák kihívó csaholását, de ha esetleg megtámadták, a másik kutya másodperceken belül a hátán feküdt, és várta, hogy elteljen a büntetésnek szánt idő, ami után jobban teszi ha visszavonul. Soha nem sebesített meg másik kutyát, csak tisztázta, hogy ő az erősebb, és ne kössenek bele. Olyan is volt, hogy idegen nagytestű kutyák gyűrűjébe kerültünk, ahol ő egy verekedésben esélytelen lett volna. Ilyenkor valahogy diplomatikusan „lekommunikálta” a dolgokat anélkül, hogy megadta volna magát. Teljesen elképedtem, hogy soha nem maradt alul, mindig kivágta magát.
Ha olyan emberrel találkoztunk, aki nem tetszett neki, akkor nagyon szemmel tartotta, figyelte. Ha esetleg olyan mozdulata volt, vagy túl hangosan közeledett akkor odaállt elém, és morogva jelezte, hogy nem tartja okos dolognak ha ezt folytatná. Általában ennyi figyelmeztetés elég volt, és az adott illető értett belőle. Ha kellett, én is közbeléptem persze, de legtöbbször semmilyen utasítást nem kellett adnom a kutyának, tökéletesen kezelte a helyzetet. Azt nem mondom, hogy soha nem harapott meg embert, mert olyan azért előfordult, de mikor baltával akarta egy illető elzavarni, azt már nem ítélte békés szituációnak, és használta a fogait. Mindegy volt ha ismeri az adott személyt, / például a szomszéd az, aki néha átjött megetetni/ ha a család bármely tagjával túl hangosan beszélt, vagy akárcsak játékból átkarolta, ő már ment intézkedni, és határozottan jelezte, hogy nem tetszik neki ez a viselkedés. Nagyon sokat tanultam tőle az évek során, hogy mennyire intelligens ez a fajta, mint a pásztorkutyák általában. Szerencsére jelenleg is olyan kutyáim vannak, akikben megvan ez a fajta képesség, és mondhatjuk tényleg akár „bölcsességnek” is, hogy ösztönösen fel tudják mérni az adott szituációt, és nyugodtan, de határozottan tudjanak rá reagálni annak érdekében, hogy a család nyugalma biztosítva legyen. Mindig az az elsődleges számukra. Ha a helyzet úgy kívánja, inkább nyugtatják a gazdájukat, más esetben megmutatják neki, hogy valami nincs rendben az egyik háziállattal, megint más esetben kemény fellépéssel megállítanak egy rossz szándékú közeledőt. És minden esetben uralják a helyzetet, de persze a gazda utasításai az elsődlegesek, ami felülírja az ő akaratukat ha szükséges. Egy ilyen kutyával az ember szinte szavak nélkül tud kommunikálni.
Sokszor kipróbáltam, hogy szavak nélkül, csak tekintettel, mozdulatokkal is meg tudtam értetni magam velük. Egy jó pásztorkutya ilyen. Szerencsém volt, hogy már az első kutyám megmutatta nekem, hogy mit is tud egy igazi Sarplaninac. De ha belegondolunk, akkor ez teljesen érthető. Hiszen eredeti feladatkörükben ahol napi szinten kellett ragadozókkal harcolniuk, és megvédeniük a nyájat, ott nem maradhatott fenn csakis a legintelligensebb, legerősebb kutya. Talán a beteges, rossz felépítésű kutyák hullottak ki leghamarabb, fel sem tudtak nőni ilyen közegben. Utána pedig mikor a fiatalok idősödtek, és a felnőttek mellett ők is kezdték próbálgatni a szárnyaikat, akkor eldőlt az is, hogy ez mennyire sikerül. A félősek alkalmatlanok voltak arra, hogy őrizzék a nyájat, a túl bátrakat, vakmerőeket elcsalták és megölték a ragadozók. Csakis azok a kutyák tudtak sikeresek lenni, akikben megvolt a testi erő, a bátorság, de nagyon fontos volt az óvatosság, a falkatársakkal való kommunikáció és a tanulási képesség, összességében tehát az intelligencia alapvető elvárás volt! Ez mára teljesen megváltozott. Nagyon kevés kutyában vannak meg a hajdani elődeinek képességei, hiszen természetes szelekció szinte nincs, a gyenge egyedek ugyanúgy szaporodnak, és az állomány egyre romlik. Sok évvel ezelőtt azt gondoltam, hogy amit az első kutyám tudott, azt minden Sarplaninac tudja. Milyen szép álomkép volt. Így kellene, hogy legyen, de a valóság nagyon elkeserítő. Egyre nehezebb olyan Sarplaninacot találni, akiben megvannak a legfőbb ilyen tulajdonságok. Nagyon sok kutyát láttam azóta, ami látszólag hasonlít a Sarplaninachoz, de csak gyenge utánzat. Viszont az az igazság, hogy nincsenek meg a megfelelően magas elvárások az emberek részéről, ezért törvényszerű ez a leromlás. Manapság elég, hogy a kutya aranyosan csóválja a farkát, nagy köröket szaladgál az udvaron, vagy a hátára fekszik egy kis simogatásért. A Sarplaninac egy büszke, bátor, erős fizikumú harcos kellene, hogy legyen, akire rábízzuk az állataink vagy akár gyerekeink életét.
A keménységet, mint tulajdonságot néhányan megpróbálják bizonyítani, hogy még megvan a kutyákban. De egy olyan kutya, ami mindenre támad ész nélkül, vagy egy csibészeléssel betanított robotkutya távolról sem hasonlít ahhoz az intelligens és bölcs kutyához, aki tökéletesen mér fel minden szituációt, és teljes mértékig megbízhatunk benne. Nekem szerencsére ilyen kutyáim vannak, de ahhoz képest milyen régóta keresem és hozom be a kölyköket az anyaországból vagy akár nézem a hazai almokat, ahhoz képest nagyon kevés jó kutya szaladgál az udvaromon. Persze mindenkinek mások az elvárásai egy kutyával szemben, de fontos lenne, hogy megőrizzük ennek a csodálatos fajtának a jó tulajdonságait. A mai civilizált világban ez nagyon nehéz, hisz minden ez ellen dolgozik. A hazai fajtagondozó szervezetek sem igazán támogatják a minőségi törekvéseket, a kevés itthoni tenyésztő közül is sokaknak nincsenek magas elvárásai egy tenyészkutyával szemben, a szaporítókról nem is beszélve, akiknek pláne nincs fogalmuk mennyi kárt okoznak a fajtának csupán anyagi haszon reményében. De sajnos azok is támogatják őket, akik olcsón akarnak kölyköt lehetőleg megyén belül, mert utazni sem szeretnének egy kiskutyáért. Viszont az sincs sokkal könnyebb helyzetben aki tenyésztőtől szeretne kutyát, és kifizetné a magasabb árat, mert manapság nagyon nehéz minőségi almokat összehozni. Elsősorban azért, mert ennek előfeltétele, hogy a szülőpár is kiváló legyen a legfontosabb szempontokból, ami a megfelelő anatómia, mozgás, erős fizikum, stabil idegrendszer, és minden körülmények között jól működő ösztönrendszer. Ennek része, hogy a kutya okos legyen, figyelmes, tanulékony, tudja elemezni és értékelni a megszokott vagy akár az új szituációkat, tudjon kommunikálni és félelem nélkül, magabiztosan reagáljon. Magyarul bátor és intelligens legyen. Egy pásztorkutyánál ez nagyon fontos tulajdonság, régen pedig az életbenmaradás feltétele is volt, azért sem volt ennyi gyenge, félős, és együgyű kutya, mint manapság. Viszont akinek volt valaha jó kutyája, az tudja és látja a különbségeket. Az keresni fogja állandóan ezt a minőséget, a jó kutyákat. Manapság még lehet találni, csak nagyon nagyon kell rájuk vigyázni, és segíteni abban, hogy szülessenek kölykök, legyenek egészséges vonalak. Akkor még a következő generáció is láthat kiváló tulajdonságú, bátor és intelligens Sarplaninacot.
Nagy Tímea
Szentkúti Pásztor kennel
