Érdekességek a Standardból

SARPLANINAC színváltozatai – Népi elnevezések

Murdz –  ez a vasszürke színezet, a világos szürkétől a sötét szürkéig.  Ehhez lehet sötét maszk, de lehet világos is, ha esetleg világosabb, mint a kutya színe, ezt népi elnevezéssel kontramaszknak hívják.  A szürkének különböző árnyalatai lehetnek, pl. acél szürke, búza szürke, zöld. A lábak minden esetben világosak. A legkedveltebb színváltozat, különösen hazánkban.  

 Karabas – Ezek a kutyák Kangal színezetéhez hasonló világos, búzasárga színűek.  ”Karabas ” szín a török szóból ”fekete fejet ” jelent, így a kutyának fekete – sötét színezetű maszkja kell, hogy legyen . De ma már általában mindegyik sárga kutyát akár van maszkja vagy nincs, már mind Karabasnak nevezik.

 Merdzan – Tiszta fehér vagy nagyon világos kutyák, ami előfordul a halvány sárgától a hófehérig,  maszkkal vagy maszk nélkül. Merdzan ugyanúgy török szóból ered, amit gyöngyöt jelent.

  Tigrasti /Tigris csíkos/ – egy alap színű amelyiken csíkok látszanak, lábak piszkosak vagy erősen látszódnak a csíkok, a fej főleg sötétebb (sötétebb maszk). A standard ezt a színt nem fogadja el.

  Medovan – Érdekes színezet több színárnyalattal előfordul barnától a teljesen halvány, vöröses barnáig.

  Zelenduh – ez a színezet már nemigen fordul elő, egyszínű szürke kutyák voltak, nem voltak halvány színátmenetek sem a kutyában, teljesen egyszínű szürke szín volt.  Azért is kapta ezt a nevet mert szellemre emlékeztetett (duh-szelem) .

  Zlatan – ugyanúgy, mint a Zelenduh már eltűnt ez a színváltozat is.  Aranysárga, vagy réz-sárga színű kutyák voltak maszk nélkül. 

  Sari – vöröses színváltozat, nagyon kevés egyed van már ebből is, ritka szín.

A standard megalkotójáról

Sarplaninac standardját Prof. Dr. Slobodan Pavlović /Szlobodán Pávlovity/(1912-1994) dolgozta ki.

Munkásságának rövid bemutatása:

 Szmederevón született 1912. július 23-án. Az általános iskolát és a gimnáziumot is ott fejezte be.

1935-ben elvégezte az állatorvosi egyetemet Alforon-ban (Párizs mellet) és ezzel ő lett a legfiatalabb tudományok doktora a Jugoszláv Királyságban. Tanulmányai befejezése után visszatér szülővárosába ahol a szükséges gyakorlatok megszerzése után, Blac-en (Prokuplje mellett) mint körzeti állatorvos dolgozik. Ez után Grocka-ra és végül Szmederevóra kerül ahol a II. Világháborúig marad.

1946 februárjától a Belgrádi Állatorvosi Egyetem asszisztense majd docense, nyugdíjazása előtt pedig annak állandó előadója – állattenyésztés szakon. Középiskolásként megszerette a vadászatot és a kinológiát. Ez a szenvedélye és elkötelezettsége élete végéig elkísérte.

A II. Világháború előtt kezdett el érdeklődni egy hazai pásztorkutya, a Sarplaninac iránt. Ezt az érdeklődése mindvégig fennmaradt, és a Sarplaninac iránti szeretetét az egyetemi munkásságai alatt is ápolta. Míg az egyetemen dolgozott tudományos módszerekre támaszkodva és statisztikai adatokból kidolgozta a Sarplaninac standardot, melyet 1968-ban elfogadott a Jugoszláv Kinológiai Szövetség (JKS) majd a Nemzetközi Kinológiai Szövetség is (FCI).

Kinológiai munkája során több évig vezette a törzskönyvezést a JKS-ben. Nemzetközi téren pedig Franciaországban tagja volt az FCI-nek és, az FCI kirendeltségen képviselte a JKS érdekeit és Franciaországot is.
Pavlović bíróként is tevékenykedett.

A Jugoszláv pásztorkutya  Sarplaninac fajta dicsőségét hangoztatta és hirdette az egész világon és hogy a standard egy útmutató mely szerint kell szelektálni, és azt szigorítani kell azonnal mihelyt születik egy olyan egyed mely tökéletesen beleillik a leírtakba, mely morfológiailag, fiziológiailag és pszichológiailag átviszi tulajdonságait az utódaira.

Az utókornak videó feljegyzésbe hagyta tapasztalatait és hozzáállását/véleményét mely több kinológusnál megtalálható mint útmutató a tenyésztésben. Több könyv és tankönyv szerzője.
1994. május 17-én halt meg Belgrádban, családja körében.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

*Egy érdekesség, amely meg van örökítve az említett videó feljegyzésben is: több interjú során is kérdezték hogy miért szelektált ilyen szigorúan és zárt ki a standardból bizonyos színeket és mintázatokat amikor azok fizikailag beleillenek a standardba.? Az alábbi volt a válasz és  az akkori tenyésztők kódexnek hívták:

„Nije Sarplaninac sve sto trci po Sarplanini. Da jeste, to bi bilo na sramotu svima. Zar da nam se planinama seta ono sto je juce stvoreno, umesto onoga sto se vekovima po planini setalo?”

„Nem minden Sarplaninac ami a Sár-hegységen fut. Ha igen, az mindannyiunk szégyene lenne.
A tegnap teremtett/alkotott szülemény sétáljon a hegyekben az helyett ami évszázadok óta ott van?!”

Fordította: Polgár Adrijana