Fókuszban a Sarplaninac standardja – III. rész

A Sarplaninac standardról szóló cikkek harmadik részében tovább vizsgáljuk milyennek is kell lennie egy jó Sárhegyinek.

Ha egy magabiztos, erős kutya rohan felénk, büszkén, mély hanggal ugatva, ott bizony megállunk. Itt nem mehetünk tovább! Az erős felépítésű kutya könnyed mozgással bevédi a láthatatlan határt, amit nemigen akarunk átlépni, mivel látjuk, hogy ez a kutya nem viccel. Ez a Sarplaninac.

Mint ahogy írtam az előző részekben, ha ránézünk egy Sarplaninacra, akkor azt kell látnunk, hogy ez a kutya a Sarplaninac fajtához tartozik. Másik fajta beütését nem szabad látnunk, amellett, hogy vannak a Sárhegyivel rokon fajták.A színtől függetlenül (ami lehet a fehértől a sötét szürkéig) azt látjuk, hogy a Sarplaninac a fejétől a farkáig erős kutya. Előfordul, hogy a testhez képest túl kicsi, azaz gyenge a fej, vagy fordítva, túl erős a testhez képest, egyik sem jó. Akár hosszabb vagy rövidebb a kutya kelleténél már akkor is megbomlik az összhang, a testfelépítés elmarad az elvárttól. A kutya összhangot, harmóniát kell sugározzon, azt az érzést kell keltenie a megjelenésével, hogy egy tömör, izmos kutya, és ha megtapogatjuk, akkor a valóságban is az kell, hogy legyen.

A Sarplaninac alapvetően egy büszke kutya, ez látszik a viselkedéséből. Sajnos manapság sok kutyát látok, ami lógatja a fejét, visszahúzódóan viselkedik, hát ez nem jó! Ez az egyik legsúlyosabb hiba a fajtánál.

Ha tovább nézzük a standard pontjait, most a kutya szőréről szeretnék beszélni. Amint tudjuk, a standardban le van írva, hogy a szőrnek 7-12 cm hosszúnak kell lennie. Megvan az oka, hogy miért. A Sarplaninacnak kemény, durva (persze nem drótszőrre gondolok itt) szőrének kell lennie sűrű aljszőrzettel. A fedőszőr mindig hosszabb, mint az aljszőr, és nem engedi, hogy a víz eljusson az aljszőrzethez, levezeti a vizet, akár a háztetőn a cserép. Nyáron az aljszőrt leveti a kutya, hogy jobban bírja a hőséget, ilyenkor csak a fedőszőr marad. Viszont ha a szőr 12 cm-nél hosszabb, akkor már nem tud elég ”kemény” lenni, és a puha szőr kevésbé védi a kutyát a víztől, gyorsabban átázik, ami főleg télen okoz gondot. Hosszabb szőrnél előfordul, hogy a kutya gerince mentén szétnyílik a szőrzet és kétfelé borul, ez nagyon nem jó. Ahogy egyre hosszabb a szőr, egyre selymesedik, vedléskor összecsomósodik, mindenféle beleragad, és nehezen vedlik le a kutya nyáron. A felelős gazdinak pedig, aki ápolja a kutyáját, nagy munka kifésülni az ilyen szőrt.

Túl rövid szőr

Ha 7 cm-nél rövidebb a szőr akkor majdnem azt mondhatjuk, hogy rövidszőrű kutyánk van, de ezzel is akad gond télen. Hiszen nem védi úgy a kutyát a hidegtől, nincs elég aljszőrzet, és a fedőszőr mivel nem elég hosszú nem vezeti le jól a vizet a kutyáról. A szőr hosszát mindig a marnál mérjük. A lábak első felén rövidebb, míg a hátsó részén a zászlóknál hosszabb a szőr a standarban leírt értéknél.

Lássuk a Sarplaninac színét. A fajta legismertebb színe a szürke, de van több elfogadott szníváltozat is. Ami fontos, hogy a Sarplninac egyszínű kell, hogy legyen, nem lehetnek rajta pöttyök vagy foltok. Általában a feje a legsötétebb, és lefelé haladva világosodik. Nem jó az erős színátmenet. Elfogadott színek a fehér, halványsárga, sárga, vörös, csokoládé színű, világos-, acél-, és sötét szürke. Teljesen fekete és tigriscsíkos nem lehet a Sarplaninac, ezek a színek nem megengedettek. A színek népi elnevezéséről írtunk bővebben a standard menüpontban. Előfordulhatnak fehér jegyek a Sarplaninacon, ez nem kívánatos, de kis mértékben elfogadott. Meg van határozva, hogy mekkora fehér jegy engedhető meg, a mellkason tenyérnyinél nem lehet nagyobb, a lábakon a mancs ujjainál feljebb nem mehet a fehér. Ha már ”zoknija” van – népiesen mondva – az már nem jó. Ha a többi testrészen található fehér jegy, pl. a kutya fején, nyakán, más testrészén, az már foltos kutyának számít, tehát nem elfogadható. A kutya színével általában változik a pigment. Fehér kutyáknál gyakran előfordul, hogy halványabb a pigment (szájszéleken, foghúson, szem környékén, karmokon), bár az volna a kívánatos, hogy nekik is sötét legyen.

Túl nagy fehér jegyek

Itt szeretném elmondani, hogy a kutya színe sokadik helyen kell álljon a kutya megítélésében. Ne ragaszkodjunk a színhez! Sokkal fontosabb, hogy a kutya egészséges, jó karakterű és jó felépítésű legyen. Bár a szín ízlés dolga, de nem jó ha ez alapján választunk kutyát. Ne keressük a szürke vagy éppen a különleges színű kutyákat! A szín nem fogja megőrizni az udvart, a birkákat vagy a családot, de egy jó karakterű és felépítésű kutya igen! Ha jó a kutya, akkor bármilyen színű is, elvégzi a munkáját.

Ha már kiállításra szeretnénk menni, akkor jobban oda kell figyelnünk a kutyánk szőrére. Ki kell jól fésülni a szőrt mindenütt, kiszedni ami beleragadt, ha nagyon koszos a kutya, akkor érdemes megfürdetni. Ápolatlan szőrű kutyával nem érdemes megjelenni, hiszen nem csak a bíró, hanem sokan mások is megnézik majd a kutyánkat, egy összecsomósodott szőrű kutya nagyban minősíti a gazdát. Egy jó minőségű szőrrel nincs sok munka, gyorsan átfésüli az ember.

Nincs is annál szebb, ha látunk egy Sarplaninacot, ami gyönyörűen, könnyedén fut szép, harmonikus mozgással. Mi pedig ülünk a kertben, iszogatjuk a kávénkat, a kutya pedig végzi a munkáját, őrzi az udvart, a rá bízott területet. Ha lát valamit felpattan, könnyed mozgással szalad a kapuhoz, ha kell ugat, intézkedik. Az emberi szemnek ez igen jólesik. Ha van rá alkalmunk, és elmegyünk pásztorokhoz, ahol a kutyák szabadon vannak, vagy éppen nagyon nagy területet őriznek, ott láthatjuk milyen az, mikor a nyílt területen futnak a Sarplaninacok. Az csodálatos látvány, tud benne gyönyörködni az ember.

 De lássuk közelebbről a Sarplaninac mozgását. A Sárhegyinek hosszú a kilépése, tehát a hátsó lábával pont az első nyomába lép. Ha túl rövid a kilépés, akkor úgy megy a kutya, mintha toporogna, ha túl hosszú a kilépés akkor a hátsóval túllép az elsőn, és egy idő után elkezd szökdécselni. A mozgás során nagyon fontos szerepe van a hátsó lábnak, az adja a tolóerőt, ennek a harc során is döntő szerepe van, mekkora erővel tudja tartani vagy tolni magát. Sokszor látok olyat, hogy mozgás közben a mancsok túlságosan mozognak, bicsaklanak mindenféle irányba, ez is hiba, gyenge a láb szerkezete. A másik súlyos hiba, mikor a hátsó lábakat túl közel rakja egymáshoz a kutya, ezzel is romlik a mozgás, gyengül a kifejtett erő. Az előző részben részletesen kifejtettem a lábak felépítését és szögeit, ezt nem szeretném újból leírni. De minden mindennel összefügg, a helyes a felépítés adja végül az erőt, a harmonikus mozgást. A lényeg, hogy a Sarplaninacnak könnyed, erőteljes mozgása kell, hogy legyen, feszes kilépéssel és nagy tolóerővel. Ha azt látjuk, hogy a kutya laza, mozog a bőr rajta, nehézkes mozgású, nincs kedve futni, dobálja a lábát mindenfelé hát az nem Sarplaninac mozgás.

Ejtsünk pár szót a poroszkálásról, ezt a jármódot is használják a kutyák, a Sarplaninac is. A poroszkáláskor a kutya az azonos oldali lábaival egyszerre lép, tehát a 2 jobb oldalival, majd a 2 bal oldalival. Ez egy lassú, energiatakarékos mozgás, a birkák követésekor előszeretettel használják a kutyák, ahhoz a tempóhoz ez passzol leginkább. Viszont gyorsabb tempónál a kutya átvált ügetésre. Kiállításon is ügetésben kell felvezetni a kutyákat, ott nem jó ha poroszkál. És persze nyom a nyomba kell lépjen a kutya, az a megfelelő kilépés, ahogy korábban mondtam. A másik két jármód: a lépés  a leglassúbb, a vágta pedig a leggyorsabb mozgásforma. Minden jármód sokatmondó, hogy a kutya mennyire erőteljes felépítésű és milyen a fizikai teljesítőképessége.

Ügetés

Összefoglalva az eddigieket azt szeretném hangsúlyozni, hogy törekedjünk, hogy minél egészségesebb és mindenképpen típusos Sarplaninacot tenyésszünk! Legyünk őszinték magunkhoz, és lássuk be a kutyák hibáit, úgy mérlegeljünk a továbbiakról. Nem szégyen meglátni a kutyánk hibáját, sőt inkább nagy dicsőség! Mert ezzel mutatjuk, hogy nyitottan és igazságosan ítéljük meg a saját kutyánkat is. Ezzel példát mutatunk, és nem próbáljuk mindig kimagyarázni a kutyánk viselkedését vagy éppen a kinézetét, mozgását. Azzal csak önmagunkat hazudtoljuk meg, mivel másoknak is van szemük, és látni fogják milyen a kutyánk valójában. Legyünk igazságosak, ez nagyon fontos a tenyésztésben.

Végezetül csak annyit, hogy a Sarplaninac standardja egy nagyon jó útmutató, amihez igazodnia kell minden bírónak, kiállítónak és tenyésztőnek. Bízom benne, hogy a jövőben több olyan Sarplaninacot látok majd, ami megfelel a standardnak, és mondhatom róla, hogy igen, ez egy igazi jó Sarplaninac! El tudja látni a munkáját, és méltón képviseli a fajtát!

Polgár Adrijana

FCI küllembíró