Hírek

Sarplaninac kerül a házhoz – Kölykökkel kapcsolatos fontos tudnivalók I. rész

2020.06.22

Aki egyszer beleszeret a pásztorkutyákba és a Sarplaninac fajtába, az alig várja, hogy hazavihesse a kiszemelt 8 hetes kis apróságot, aki legtöbbször a család legkisebb tagja és egyben „szeme fénye” is lesz. A kis szőrgombócoknak csak kevesen tudnak ellenállni, annyira tüneményesek és szeretnivalók ebben a korban. Simogatást, babusgatást, finom falatokat azt általában kapnak bőven a családtagoktól, viszont érdemes odafigyelni a kiskutyákkal kapcsolatos egyéb teendőkre, a nevelés és szoktatás megkezdésére, hogy legújabb családtagunk beilleszkedjen, és ne okozzon később sem kellemetlenségeket.

Ha tapasztalt tenyésztőtől vásárolunk kiskutyát, akkor valószínűleg ellát bennünket hasznos tanácsokkal, intelmekkel, a táplálásra, állatorvosi látogatásokra vonatkozó instrukciókkal. Mielőtt kiválasztjuk melyik alomból szeretnénk kölyköt, nézzünk utána a szülők származásának, a legjobb ha élőben látjuk a szülőpárt, akár a tenyésztőhöz ellátogatva, akár egy kutyás eseményen. A lelkiismeretes tenyésztők segítenek, megmutatják, elmondják amire kíváncsiak vagyunk, később is fordulhatunk hozzájuk, miután hazavittük a kiskutyát, és kíváncsiak mivé fejlődött a náluk született kölyök.

Érdemes mégis végignézni mik is legfőbb teendők, mikor hazavisszük a kölyköt.

A kiskutyát első estére érdemes zárt helyre tenni, vagy ideális esetben egy számára fenntartott kennelben egy kutyaházban vagy fedett részen készítsünk neki fekhelyet. Sokan első estére beviszik a házba, hogy biztonságban érezze magát, de ebben az esetben a kölyök nehezen fogadja el, hogy másnaptól kezdve nincs bejárás a házba. És érthető is a felháborodása, hiszen első este is bemehetett. Kétségtelen, hogy ha valakinek a közelében lehet, akkor sokkal kisebb trauma neki az első este, de kevesen szeretnek kint aludni a garázsban vagy kazánházban a kiskutya kedvéért.

A többi állattal, főként kutyákkal való összeszoktatásra érdemes nagyon odafigyelni. Mindenképp felügyelet mellett engedjük össze őket, és ha szükséges, korrigáljuk a már ott lakó kutya viselkedését. Tudatosítani kell, hogy a gazda azt szeretné, hogy a régi kutya elfogadja az új jövevényt. Ha az elején résen vagyunk, valószínűleg később sem lesz gond közöttük, bár arra nem árt odafigyelni, hogy akármilyen esetlen és cuki a kiskutya, a többi kutya is meg kell kapja legalább azt a törődést, mint a kölyök. Ezzel elejét vehetjük a későbbi féltékenységnek. A domináns kutya joggal utasítja maga mögé az új falkatagot, akár étkezésről, akár a gazda figyelméről van szó, tehát a sorrendre mindenképp figyeljünk oda. A kölykök általában nagyon gyorsan alkalmazkodnak, és 1-2 napon belül otthonosan mozognak a kertben, de az első éjszakai sírást nem valószínű, hogy megússzuk.

Táplálás:

Manapság a kutyák táplálásának témaköre nagyon sok vitát vált ki. Sokféle elmélet és bevált módszer kering a szakirodalomban. Megpróbálunk csak a legfontosabb dolgokra kitérni, és mindenki eldönti melyik a legszimpatikusabb.

Alapvetően a pásztorkutyák fent a hegyen a juhok mellett nagyon kevés és sovány táplálékon nőttek fel évszázadok óta. Elmondható tehát, hogy általában nagyon jól hasznosítják a táplálékot, és megszokták, hogy nincsenek túletetve, kevéssel is elboldogulnak, azaz „kis fogyasztásúak”. Minél jobb volt a tápanyag hasznosításuk, annál nagyobb volt az esélyük az életbemaradásra. Az étrendjük nagy része gabonaféle, tejszármazék, és kevés hús, csont, ami éppen adódott. De ez is sokszor kiszámíthatatlan mennyiségben. A kölykök és fiatal kutyák fejlődése ehhez alkalmazkodott, ezt érdemes szem előtt tartanunk.

Manapság általános dolog, hogy a kutyák nem maradékon élnek, hanem leginkább száraz tápot kapnak, amely elvileg tartalmazza megfelelő arányban a számukra szükséges tápanyagokat. Ha emellett döntünk, érdemes jó minőségű, de közepesen erős tápot választani. Elegendő a Premium, nincs szükség Super Premium tápra ennek a fajtának. Ami fontos, hogy az alapanyagok tényleg benne legyenek az adott tápban, és lehetőleg ne „vágóhídi hulladékot”, génkezelt gabonát tartalmazzon.

Aki úgy dönt, hogy főz a kutyának, annak érdemes odafigyelni a táplálékban az összetevők arányára. A legáltalánosabb nézet szerint legnagyobb részben gabonafélét tartalmazzon az étrend (kenyér, tészta, rizs), kisebb részben fehérjét (legtöbbször húst, ami nyugodtan lehet csontos hús, mint pl. csirke farhát, de nagyon jó a tej, tojás, túró stb.), kevés zöldségfélét és zsiradékot. A legjobb, ha mindezt sok lével öntjük fel, ebben a formában szeretik a kutyák leginkább. A főzésnek az is az előnye, hogy látjuk mit adunk a kutyának, az alapanyagok tényleg benne vannak a táplálékban. Mint ahogy mi is így tudunk leginkább egészségesen étkezni. Csak sajnos sokkal több munkát igényel, mint a táppal való etetés.

Viszont az utóbbi években azt figyeltük meg, hogy a főzött étrend akármilyen gondosan van elkészítve, mégsem tartalmazza mindig a szükséges ásványi anyagokat és vitaminokat a fejlődésben levő kutya számára. Egyre gyakrabban találkozunk hiánybetegségekkel vagy hogy a kutya nem fejlődik elég jól. Ennek lehetséges oka, hogy a ma felhasználásra kerülő növényi és állati alapanyagok már nem tartalmaznak annyi ásványi anyagot, vitamint, mint régebben. Ezért érdemes a fiatal kutyának a leggyorsabb növekedés idejére (3-8 hónapos kor) vitamin és ásványi anyag kiegészítőt adni, nagyon hasznosak az ízületvédő készítmények is (mint pl. a zöldkagyló kivonat), segítik a porcok, ízületek megfelelő kifejlődését.

Sokan a kétféle táplálás kombinációját választják, főznek is, de valamennyi tápot is adnak hozzá, esetleg felváltva etetnek. Olyan is akad, aki nem főzi meg a húst, hanem nyersen adja a kutyának, az sem okoz gondot, bár a megfőzött hús jobban hasznosul a szervezetben, és hosszabb ideig áll el.

Ami még fontos, hogy a növekedés időszakában figyeljünk a mennyiségre és semmiképp ne etessük túl a kölyköt, valamint a fehérjebevitelt is tartsuk féken, ha túl sokat kap belőle, akkor gyorsabban nő a kutya, és ez rossz hatással van a vázrendszer egészséges fejlődésére. Régi mondás, hogy „Egy kiskutya mindig éhes”, és „A fiatal kutyát vékonyan kell tartani”. Tehát nem érdemes annyit adni a kölyöknek, amennyit meg tud enni, mert ösztönösen mindig többet eszik, mint az aktuális fejadag, felkészülve arra, hátha a következő etetési időben nem fog kapni. Kezdetben érdemes a kiskutyát naponta háromszor, később már csak kétszer etetni, 4-5 hónapos kora körül már elég egyszer enni adni neki, mint a felnőtt kutyáknak.

Jó figyelemmel követni a kölyök fejlődését, nagyon hasznos minden hónapban megmérni, feljegyezni a marmagasságát és a súlyát, ezzel nyomon követhető mennyit nő. Ha mozgásproblémát észlelünk, pl. sántaságot, vagy azt vesszük észre, hogy a lábai nem jól állnak, görbülnek, akkor azonnal állatorvoshoz kell fordulni. Ebben az esetben felmerülhet valamilyen hiánybetegség, amit ha időben észreveszünk, akkor lehet még korrigálni.

Állatorvos:

Ha szerencsések vagyunk, és a kölyökkel nem történik baleset vagy valamilyen megbetegedés, akkor csak oltások alkalmával találkozunk állatorvossal. A tenyésztőnél általában 1 oltást kapnak a kiskutyák, és 2 hetente féregtelenítik őket, valamint megkapják a chipet. Hazahozva szükséges még 1 vagy 2 kombinált oltás, 1-2 hónap elteltével a veszettség elleni oltás, amiket az állatorvossal kell egyeztetni.

Fontos még az otthoni első féregtelenítés, amit érdemes azonnal elvégezni, és természetesen ezzel együtt a többi állatnak is adni kell, akikkel együtt él. A féreghajtást érdemes 2 hét múlva megismételni, ekkorra kelhetnek ki a még pete alakban levő férgek.

A másik nagyon fontos teendőnk, hogy a kölyköt lekezeljük valamilyen bolha és kullancs elleni készítménnyel. A kullancsok által terjesztett betegségek, amilyen pl. a Babesia, könnyen halálosak lehetnek. A rendszeres kezelésre érdemes odafigyelni.

Az állatorvos végzi a kutya chipjének átírását is az új gazda nevére, beírja az elérhetőségeket a központi rendszerbe.

Származási lappal kapcsolatos teendők

A tenyésztő, miután az alom megkapja a chipet, benyújtja a MEOESZ-hez ( Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete) a törzskönyv iránti kérelmeket, ennek elkészülése általában 1 hónap. A kiskutya már új gazdájánál van rendszerint, mire a származási lapok megérkeznek, amiken még a tenyésztő neve szerepel. Az új gazdának mielőtt bármilyen kutyás rendezvényre szeretné vinni a kutyát, kérnie kell a tulajdonjog átírását a MEOESZ központban. Ez elintézhető postai úton, vagy személyesen a szolgáltatás díjának megfizetésével. A nevezések többsége csak a tulajdonos neve alatt történhet. Ha más országból hozzuk a kiskutyát, és nem magyar származási lapja van, akkor honosítani kell a törzskönyvet, és csak úgy nevezhetjük hazai kiállításra. Ennek folyamatához kérjünk felvilágosítást a fajtagondozó szervezettől vagy valamelyik tenyésztőtől.

Alapvetően elmondható, hogy a Sarplaninac nem problémás fajta, ami az egészséget illeti. A táplálásra kell kicsit odafigyelni, és biztosítani kell számára mozgáslehetőséget, egy közepes méretű udvar már elég lehet, ami mellett azért jó, ha időnként elvisszük sétálni. Pár hónap alatt, szinte alig vesszük észre, úgy elrepül az idő, és a kis szőrgombócból szépen kifejlődik a nyakigláb fiatal kutyánk. Ezidő alatt nagyon fontos szoktatási és nevelési teendőink vannak, amiket ha elmulasztunk, akkor nagy birkózások keseríthetik meg a későbbi időszakot. Bár a Sarplaninac nem igényel sok képzést, különleges nevelést, de az együttélés szabályainak alapjait jó, ha lerakjuk kicsi korban, később így sokkal könnyebb dolgunk lesz.

A játékról, nevelésről, szocializációról a következő részben írunk majd.