VII. Sarplaninac Tábor – Beszámoló

Hetedik alkalommal szerveztük meg a Sarplaninac Tábort, melyre szívesen vártunk minden fajtakedvelőt kutyával vagy akár kutya nélkül. A helyszín idén is a Tavirózsa Kutyáskemping volt Délegyházán, mely minden szempontból ideális volt a rendezvény számára. A szervezők és a résztvevők egy része már pénteken összegyűlt, és igyekezett felkészülni a másnapi Tábor Kiállításra, valamint részletesen átbeszéltük, hogy az ösztönteszteken mit várunk el a kutyáktól, milyen a jó viselkedés az ingerekre egy pásztorkutya esetén. A szakmai vezetőnk Polgár Adrijana FCI küllembíró Svédországból érkezett, és ő vezette a szakmai munkát a hétvége során, valamint bírálta a résztvevő kutyákat. Édesapja Polgár András FCI küllembíró is jelen volt, és figyelemmel követte a 3 nap eseményeit.
Idén az átlagosnál kevesebb volt a nevezett kutya, viszont a kutyák a megszokottnál eredményesebben szerepeltek különösen az ösztönteszteken. A nap során Tóth Roland kutyakiképző volt nagy segítségünkre, aki a kutyák mérését végezte, valamint a karakterteszteknél a segédi feladatokat látta el. Elmondhatjuk, hogy már tavaly nagyon jól ráérzett a pásztorkutyák ösztönvilágára, ők másfajta tesztelést igényelnek, hogy megmutassák az igazi hozott karakterüket, idén is teljes összhangban folytak a tesztek a bíró útmutatásai szerint. Nagyon köszönjük Rolandnak a komoly szakmai munkát!
A tűző nap és a meleg kicsit megviselte mind a kutyákat, mind gazdáikat, de szerencsére mindig találtunk a fás területen elegendő árnyékot. A szokott rendben zajlott a bírálat, a mérés után következett a részletes küllembírálat, majd kezdődtek az ösztöntesztek. A kutya nélküli résztvevők segédkeztek a közömbösségi teszt lebonyolításában, ahol ismeretlen emberek, tárgyak és zajok között kellett végigmenni a kutyákkal. Szokás szerint némi akadályt is csempésztünk az útvonalba. Ezután következett hármas csoportokban a lövésteszt. A fiatal kutyák számára nem volt bátorságpróba, hanem körben állva játékos formában közeledett hozzájuk a segéd, itt a legfontosabb, hogy a kutyák ne mutassanak félelmet. A felnőtt kutyák részére idén ismét kétféle bátorságpróba volt, az egyik során a segéd a gazdát támadja meg, nem pedig a kutyát, ilyenkor az is megmutatkozik, hogy milyen a kapcsolat a gazda és kutyája között. A másik pedig a hagyományosabb teszt, a területőrzés volt, amikor saját helyén éri támadás a kutyát, és az erre adott reakció van pontozva. A végső összegzésnél Polgár Adrijana elmondta, hogy szinte minden kutya jól vagy nagyon jól teljesített az ösztönteszteken, ebben pozitív változás történt az elmúlt évekhez képest. A súlyozott pontozás alapján kapja meg a kutya végső eredményt, amelybe beleszámít mind a küllem, a mozgás, és persze a karakter. Szokásos módon a legtöbb pontot szerző kutyája kapja a „Tábor Kutyája” címet és az ezzel járó vándorkupát. És bár idén a legtöbb pontot Rados od Bjelica (tulajdonos Nagy Tímea) kapta, a bíró a vándorkupát és a címet mégis Milosnak (tulajdonos Nagy Péter) adta, mivel a picivel kevesebb pontszám nagyobb teljesítmény egy 7 éves dolgozó pásztorkutya részéről. Milos harmadjára kapta meg a vándorkupát, így megszerezte végleg, jövőre újat indítunk. A legjobb fiatal kutya Zira od Zlatana lett (tulajdonos Molnár Dániel). A felnőtt és a fiatal győztesnek Bazsó Mihály egy nagyon szép, kézzel készített nyakörvet ajánlott fel díjként, aki emellett egy felnőtt kangal kannal részt is vett az egész napos bírálaton, nagyon szép eredménnyel.
Az egész nap vidám, baráti hangulatban telt, a kutyás programok mellett volt lehetőség a kutyás strandon fürödni a kutyákkal. A bírálat után közösen átbeszéltük a látottakat, mindkét jelenlevő bíró elmondta a véleményét. A jövőre nézve is sok kérdésről esett szó, hogy a tenyésztést illetően mi a követendő irányvonal, a szelekcióban milyen sorrendet érdemes felállítani, hogy a fajta megtartsa egészségét, főbb jellemvonásait és munkaképességét. Összességében el lehet mondani, hogy a kutyák ösztönös karakterére érdemes a legnagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen ez határozza meg a kutya jellemét, viselkedését, de szorosan követi ezt a megfelelő felépítés, a jó anatómia, hogy a kutya bírja a rábízott feladatokat fizikálisan, ugyanakkor meg kell tartani a Sarplaninac küllemét, arányait, a standard főbb pontjait, hogy felismerhető legyen milyen fajtáról is van szó. Ez szigorú szelekciót igényel, és sok idő, mire kitartó munka és az elkerülhetetlen csalódások után javulás látható. Viszont az idei Táborban látottak alapján mindez lehetséges, és érdemes tovább folytatni a munkát.
A következő fontos esemény a Sarplaninac tartók számára október közepén a Karakán Speciál Kiállítás, ahol Polgár András fajtaspecialista bíró bírálja többek között a Sarplaninacot is. Megkértük, hogy mondja el, ő hogyan látja a Baráti Körösök Klubjának munkásságát és az idei Tábort.

„Régóta figyelemmel követem a magyar klub tevékenységét, és az általuk szervezett tábort is. Tavaly magam is bíráltam ott, de amúgy csak a háttérből figyelem, összességében jó dolognak tartom. Nekem is van tapasztalatom ezen a téren, hiszen annak idején a Cseh Sarplaninac Klubban mi is teszteltük a kutyákat, és ez kötelező volt a tenyésztéshez. Kell tesztelni a kutyákat, hogy kiszűrjük közülük a rossz idegrendszerűeket. A mai nap egy szép kutyás nap volt, és amellett kiváló volt a hangulat. Sokat nevettünk, beszélgettünk, és igazából kutyáztunk egész hétvégén. Tetszettek a tesztek, és ahogy láttam, a kutyák jól viselkedtek. Ami zavar engem, hogy kevés a kutya, több nevezés kellene. Mert ahogy látom a facebook csoportokban van sok kutya, sok kölyök, miért nem hozzák el őket? Talán félnek megméretni a kutyájukat. Pedig nem kellene félni attól, hogy a kutya nem kap kiváló jó értékelést, de legalább a bírálaton és a tesztelésen meglátná a gazda, hogy mire képes a kutyája, tenyésztésre való, vagy nem. Ahogy látom az itteni Sarplaninac tulajdonosok nem hozzák el egy ilyen rendezvényre a kutyájukat, pedig kifejezetten a fajtára van szabva minden elvárás, és sokat lehet tanulni egy ilyen hétvégén. Azt is sajnálom, hogy nem találkoztam sok régi baráttal, pedig nekik kevesebb utazás lett volna, mint nekünk, akik külföldről utaztunk idáig. De hát ilyen az élet. Én azt kívánom, hogy a jövőben is legyen Sarplaninac Tábor, támogatom az ötletet, és persze legyen minél több résztvevő kutya!”